A Mezőcsáti Tájház küldetése, bemutatása, működése
A Tájház adatai a Múzeumi Működési Engedély anyakönyvi adatai szerint:
- Székhelye: 3450 Mezőcsát, Mátyás u. 37.
- Alapítási éve: 1994.
- Jellege: közérdekű muzeális kiállítóhely.
- Gyűjtőköre: népi műemlék épület a település hagyományos lakáskultúráját bemutató ál-landó kiállításon bemutatott berendezéssel.
- A gyűjteményi anyag tulajdonosa és a muzeális intézmény fenntartója: Juhász László és neje Erőss Mária (3450 Mezőcsát, Mátyás u. 37.)
A Tájház bemutatása:
A ház építtetője S. Nagy Tamás, egy 70-80 kh-on gazdálkodó középbirtokos volt. Az épület 1883-ban a család tulajdonában lévő ólaskertre épült, amelyen az építést megelőzően már állt egy istálló és néhány egyéb gazdasági épület. A méretei, az alaprajzi tagolása, az igényes külső formai megjelenítése, a lakószobáinak berendezése a kisnemesi lakóházépítés és lakáshasználat mezőcsáti hagyományait tükrözik. A lakóházat övező egykori gazdasági épületek mára eltűntek, közülük csak a pince és a gémeskút maradt meg. A telket palánkkerítéssel kerítették, a kerítés mellett a telek minden oldalán akácfák álltak, az udvarra eperfákat ültettek. A nagyméretű telek az állattartás, a gazdálkodás igényeit szolgálta, nem folyt rajta kertművelés. A II. világháború utáni évek politikai kényszerei miatt a családi gazdálkodás leépült, fokozatosan eltűntek a lakóház környezetéből a funkcióikat vesztett gazdasági épületek. A lakóházat a benne lakók hagyománytisztelete és a szűkös anyagi körülményei mentették meg az eltűnéstől. (A 60-as évektől fellendülő építkezési hullám nyomán sorra tűntek el a városból a kisnemesi és paraszti építkezés szép emlékei.) A házat 1972-ben műemléki védelem alá vonták. A 80-as évek végétől az építtető leszármazottainak munkája nyomán megújult, szobáinak berendezése az építés évtizedeit követő állapotoknak megfelelően rekonstruálódott. 1994-re a család az idegenforgalom számára is látogathatóvá tette az épületet. Újságcikkek, rádió- és televízió műsorok, turisztikai kiadványok segítették a bemutatását, 1998-ban egy kiadvány jelent meg róla.
